Pente Gammai

Pente Gammai – egy játék, amelyben számolni is kellett

Miért volt jó játék?

A dobókocka használata folyamatos kapcsolatot teremtett a számok és a lépések között: a játékosnak fel kellett ismernie a dobás értékét, majd ennek megfelelően kellett mozgatnia a bábuját.
Maga a játéktábla is számolásra késztette a játékost. A mezők és a megtett lépések követése során folyamatosan figyelni kellett arra, hogy hány helyet kell még előrelépni, hová kerül a bábu, és milyen távolságra van a cél.
A játék közben tehát a számolás nem külön feladat volt, hanem a játék természetes része. A dobás, a lépések és a tábla együtt egyszerű, játékos formában gyakoroltatták a számok használatát.
Emellett a játék figyelmet és előrelátást is igényelt. A játékosnak nemcsak a saját lépésére kellett gondolnia, hanem arra is, hogyan alakulhat a játék a következő dobások után.
Egy egyszerű szabályrendszer mögött így többféle készség gyakorlása rejlett: számolás, figyelem, előrelátás és stratégiai gondolkodás.

A tanulmányban közölt ókori ábrázolás jól érzékelteti azt a kulturális környezetet, amelyben az ilyen táblajátékok és a hozzájuk kapcsolódó számolási gyakorlatok megjelentek. 

Források

• Massar, Natacha (2019): Jeux de Pente Grammai à Athènes. In: Véronique Dasen (dir.): Ludique ! Jouer dans l'Antiquité. Éditions Snoeck, 2019, pp. 82–83.
• Dasen, Véronique – Gavin, Jérôme (2022): Game Board or Abacus? Greek Counter Culture Revisited. Board Game Studies Journal, 16(1), pp. 251–307. DOI: 10.2478/bgs-2022-0009.